Deák Ébner Lajos Festményei Aukciókon
Az említett alkotók mellett Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap. Ugyanakkor a felújított termekben a jól ismert fő műveken túl eddig ritkán látott, raktárban őrzött kiváló alkotásokkal is találkozhatunk, sőt a magyar művészek munkái mellett egy nemzetközi válogatást is bemutatunk. Ez azért nagyon fontos, mert a kiállított művészek nagy része, élükön Munkácsy Mihállyal, külföldön folytatta pályafutását, a nemzetközi művészeti életben működött, külföldi kiállításokon tett szert hírnévre és a nemzetközi műkereskedelemnek köszönhette országokon átívelő ismertségét. A nemzetközi kontextust egy-egy olyan külföldi művész teremti meg, mint Narcisse Virgilio Diaz de la Peña (aki Paál László mellett a barbizoni művésztelep egyik jelentős mestere volt), a párizsi Szalonon kiállító Friedrich August von Kaulbach, Albert von Keller és Louis‑Ernest Barrias, vagy August von Pettenkofen, a Szolnokon is működő osztrák festő. A kiállítás vezérfonala – a címnek megfelelően – a realizmus és annak változatai.
17. Tihanyi apátság – MiniMagyarország Szarvas
A Magyar Nemzeti Galéria megújult Munkácsy-teremsora nem zárt életműveket mutat be, hanem kor alkotói közötti viszonyrendszereket elemzi. Újragondolták és eddig raktárban pihent kincsekkel, valamint nemzetközi művekkel egészítették ki a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítást a Nemzeti Galériában. A hat terem a valóság ábrázolásainak változásait tematikusan járja körül. Friss és lendületes lett ez a teremsor. A merev monografikus rendezést felváltotta egy, a művészeket és műveket kontextusba állító csoportosítás. Ennek köszönhetően nem zárt életműveket látunk, és nem a kiemelkedő csúcsokon van a hangsúlyt, hanem a kor miliője, a társadalmi berendezkedések, a mentalitás állnak a kiállítás középpontjában. Azért itt vannak a nagy Munkácsy-festmények is. Az első két terem főként az ő műveivel van tele. Az első nagy alkotói korszakával nyit a kiállítás. Itt láthatók az "igaz embereket" ábrázoló nagy vásznai, azok, amelyek mindenféle szépítés nélkül, hitelesen és objektíven ábrázolják az alakokat, miközben reflektálnak a kor szociális problémáira is.
2019. november 12. kedd. 3:58 Frissítve: 2019. 4:58 Az év egyik legnagyobb szabású, a víztematika köré épülő tárlatát rendezte meg a Vaszary Galéria a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával közösen. A Folyók, tavak, tengerek – Az éltető víz című, hét szekcióból álló kiállítás a klasszicizmuson, a romantikán, a realizmuson, a naturalizmuson, a plein air festészeten és az impresszionizmuson átívelő művek sorával a korszakra jellemző művészettörténeti és stiláris összképet is megjeleníti. A víz motívuma mint a világot alkotó négy alapelem egyike már a kezdetektől számos formában jelen volt az ősi mítoszokban, a vallásokban és a pogány hitvilágban. Ismerhetjük a teremtésmítoszok meghatározó elemeként, az élet vizeként, a születés forrásaként, de megjelent termékenyítő, égből hulló csapadékként is. Az elmúláshoz kapcsolódva pedig felbukkant temetkezési helyszínként vagy akár a túlvilágra való átkelést (átmenetet) biztosító folyóként. A Vaszary Galéria első termében a táplálékot adó, szomjat oltó víz tematikához tartozó alkotások sorakoznak.
- Barbizontól a Balaton éltető vizéig
- Melyik animéket érdemes megnézni? (8943990. kérdés) (2. oldal)
- Antonio vivaldi a négy évszak
- Golf 3 motorháztető védő bon musée
- Magyar Nemzeti Galéria
- Hogy kell csinálni a madártejet
- Szabad európa rádió élő adás
- Festmények - Gyűjtemény - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
1859 -ben Drezdába ment, azután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855 -ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858 -ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marschendorfban (mai nevén: Horní Maršov) dolgozott, ahol meg is nősült. 1862 -ben Pestre költözött. 1866 -tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda - kompozíciókat festett. Az 1880 – 1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871 -től a Mintarajziskola tanára, 1902 -től pedig igazgatója volt, majd 1905 -ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. 1910. augusztus 21-én hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.
YBL E. : ~ a Tamás Galériában, Budapesti Hírlap, 1938. DÉNES ZS. : ~ műtermében, Művészet, 1966/9. FRANK J. : (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1968) KRISTÓ NAGY I. : Párizs és Kiskunmajsa között, Forrás, 1969/3. Varga M. Interjúja ~val, Petőfi Népe, 1969. augusztus 31. ~: Egy művész útja, Forrás, 1969/11-12. GOÓR I. : ~ festményei előtt, Forrás, 1971/12. SZÍJ R. : ~ művészete (kat., Vaszary Terem, Kaposvár, 1976) DÉNES ZS. : Úgy ahogy volt és..., Budapest, 1981 LOSONCI M. : Elfelejtett ~, Kiskunmajsa, 1983 POGÁNY Ö. G. bev., Bartók 32 Galéria, 1983) BENEDEK K. : Mi az, ami a világot egyensúlyban tartja? Emlékezés ~ ra, Új Művészet, 1993/2. BENEDEK K. : ~ művészete (kézirat). Filmek KECSKEMÉTI K. : Járitz-portré (MTV2, 1997. szeptember 24. ). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1922 • Helikon Galéria, Budapest [Csók Istvánnal, Rippl-Rónai Józseffel, Vaszary Jánossal] • Nemzeti Szalon, Budapest (kat. ) 1924 • Galerie Visconti, Párizs 1928 • Salon des Vrais Indépendants, Párizs 1932 • Tamás Galéria, Budapest [Schaár Erzsébettel] • Lugano 1937 • Lugano 1938 • Tamás Galéria, Budapest 1959 • Ernst Múzeum, Budapest [Klie Zoltánnal, Gábor Jenővel és Csillag Istvánnal] (kat. )
Munkássága [ szerkesztés] II. Lajos holttestének megtalálása 1860 1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. 1861 -ben festette Dobozy és hitvese c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett. Székely Bertalan egész alakos fotója 1862 -ben készítette Greguss János arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. 1863 -ban VII. Károly császár menekülése c. falképével ( München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864 -ben tért haza. 1866 -ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869 -ben Olaszországban járt tanulmányúton.
A tárlat az 1850-es évektől a századfordulóig követi a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágázását, majd meghaladását is. A kiállítás anyagában számos eddig ritkán látott, raktárban őrzött alkotás is helyet kapott, valamint egy nemzetközi válogatás, többek között Narcisse Virgilio Diaz de la Pena, Albert von Keller és Louis-Ernest Barrias egy-egy műve – is látható. Az újrarendezett kiállítás két kurátora Krasznai Réka és Zwickl András. Krasznai elmondta, Munkácsyt nem lehetett megkerülni a koncepció kidolgozásakor, továbbra is a fő helyen láthatóak a festő legfontosabb remekművei, például a Siralomház vagy a Rőzsehordó nő. Ugyanakkor igyekeztek új szempontok alapján, tágabb összefüggések mentén is megközelíteni az életművet. Ezt a célt szolgálják mások mellett Mednyánszky László, Bihari Sándor, Paál László, Fényes Adolf, Koszta József, Mészöly Géza vagy Deák-Ébner Lajos kiállított festményei is. A 19. századi festészet nagy fordulata volt, amikor elkezdték ábrázolni a kor társadalmi valóságát, a szegénységet, a névtelen szenvedőket.